TÜRKİYE ORTA ASYA HABER KKUORDİNATÖRÜ

„A bizánci császár török ​​királyként szólította a magyar királyt” Magyar tudósok kijelentik, hogy bár a magyar nyelvet a tudományos közösség a finnugor nyelvcsalád részeként tartja számon, és genetikai eredetét még nem bizonyították tudományosan, az általános konszenzus az, hogy a magyarok török ​​származásúak. Bernart Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, valamint Dr. Sudar Balázs turkológus és oszmán történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja megosztották a magyarok történetéről és eredetéről alkotott értékelésüket az AA tudósítójával. Bernart elmondta, hogy a történetkutatók között régóta folyik vita a magyarok eredetéről, de ma az általános konszenzus az, hogy annak ellenére, hogy nyelvi szerkezetében sokkal több török ​​eredetű szó található, mint a finnugorban, a magyar a finnugor nyelvekhez tartozik, és a magyarok etnikai eredetét törökként fogadják el. Bernart, megjegyezve, hogy III. Béla király, az Árpád-dinasztia egyik tagjának csontjai, aki magyarokat hozott a mai Magyarország területére és körülbelül 400 évig uralkodott, a mai napig fennmaradtak, kijelentette, hogy a DNS-eredmények azt mutatják, hogy Béla eredete valahol Skandinávia és az Észak-Kaukázus között található. Bernart azt mondta: „A genetikai kutatások bizonyítják, hogy a magyaroknak nincs finnugor származásuk. Továbbá a nyelv és a genetikai eredet nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen. A magyar lehet finnugor nyelv, de például, bár a bolgárok szláv nyelvet beszélnek, tudjuk, hogy nem szláv nemzet.” Bernart hozzátette, hogy bár kétségtelen, hogy a magyarok keletről származtak, amikor elkezdtek Európába vándorolni, az európaiak azt állították, hogy évszázadokkal később a hunok visszatértek Európába. Megjegyezte, hogy a magyarok és a hunok társadalmi felépítésükben, életmódjukban, hadviselési technikáikban és sok más tekintetben hasonlítanak egymásra, de a közös hun-magyar eredet mértéke továbbra sem ismert. „A bizánci császár török ​​királyként szólította a magyar királyt.” Bernart kijelentette, hogy nem ismert, hány török, kipcsak, avar vagy hun törzs volt a mai Magyarország területén a 9. században letelepedett magyar törzsek között, és azzal érvelt, hogy az akkoriban a sztyeppéken élő összes nemzet hun örökséggel rendelkezett, és büszke volt rá. Bernart rámutatott, hogy a szkíta kortól a tatárjárásig az európaiak minden nomád társadalmat hunoknak neveztek, és azt mondta: „Ezért a bizánci császár a magyar királyt török ​​királynak szólította.” „Megpróbálták eltörölni azt a tényt, hogy a magyarok keleti eredetűek” Bernart, értékelve azokat az állításokat is, miszerint az Osztrák Monarchia és a Szovjetunió, amely hosszú éveken át uralta Magyarországot, megpróbálta eltörölni azt a tényt, hogy a magyarok keleti eredetű nemzetek, azt mondta: „Természetesen Ausztria érdeke volt eltörölni azt a tényt, hogy a magyarok, akik katonailag a legerősebbek voltak az Osztrák–Magyar Monarchiában, keleti eredetűek. Hasonlóképpen ez a Szovjetunió politikai érdeke is volt. A szovjet korszakban azokat a tudósokat támogatták, akik azt állították, hogy a magyarok finnugor eredetűek. Azokat a tudósokat, akik azt állították, hogy török ​​eredetűek, akadályozták.” „A magyarok kultúrája és szokásai a sztyeppékre, azaz a török ​​népekre mutatnak” Dr. Sudar Balázs, az MTA tagja, turkológus és oszmán történész szerint a magyarok eredetével kapcsolatos genetikai kutatások legnagyobb problémája az, hogy ma nem lehet egyértelmű választ adni a magyarok eredetére, mert nagyon kevés lelet maradt fenn napjainkig. Sudar rámutatott, hogy III. Béla magyar király maradványaiból származó DNS-eredmények arra utalnak, hogy az Árpád-dinasztia tagjai eurázsiai eredetűek voltak, de ebben a kérdésben még nem született végleges következtetés. Sudar kijelentette: „Tudom, hogy nagyon komoly tanulmányok folynak erről a témáról a magyar tudományos közösségben. Egyértelmű tény, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik; erről nincs vita a tudományos világban. Hasonlóképpen, a magyar kultúra és szokások a sztyeppékre, azaz a török ​​népekre mutatnak.” Sudar azt is megjegyezte, hogy a magyarok mai Magyarországra való vándorlása során nemcsak hét magyar törzs érkezett, hanem a kabarok is, egy török ​​törzs, amelyről ismert, hogy elszakadt a Kazár Kaganátustól. „Amikor a magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe, már számos nemzet, például avarok, németek és szlávok éltek a régióban. Később besenyők, kipcsakok, olaszok, németek és cigányok is vándoroltak Magyarországra. A folyamatos népvándorlás eredményeként ezek a nemzetek alkotják a mai magyarokat” – mondta. Sudar kijelentette, hogy a török ​​és a magyar nyelv közötti kapcsolat régóta fennáll, és aki tud törökül, az rövid gyakorlás után megérti a türkmén vagy az üzbég nyelvet, de a magyart nem tudja hasonló módon megtanulni, mert a magyar nem része a töröknek, mint a csuvas. Sudar kifejtette: „A magyarban körülbelül 350-400 török ​​eredetű szó van. Ez rendkívül nagy szám. A magyarok ezeket a szavakat már a mai Magyarország területén való letelepedésük előtt elkezdték használni. Ez azt mutatja, hogy a magyaroknak hosszú távú kapcsolatuk volt a törökökkel és Közép-Ázsiával.”