Az 1956-os magyar forradalom

23 október 2020

Készítette: Onur Sahin Hungarológus

Magyar November 1956 (magyar: 1956-os forradalom) vagy a magyar felkelés országos forradalom volt a kommunizmus magyarországi létezése és a szovjetek által bevezetett politikák ellen, amely október 23-tól November 10-ig tartott, 1956. II. Ez volt az első nagyszabású fenyegetés a szovjetek számára a második világháború után.

A felkeléshez vezető folyamat

II. a második világháború után Magyarországot szovjet csapatok szállták meg. Később egy kommunista kormány 1948-ban hatalomra került Sztálin támogatásával. Ennek a megalakult kormánynak az élén M. O. (M. O. S.) R. D. (M. O.) állt, aki nagyon hűséges volt Sztálinhoz. II. a magyar gazdaságban a második világháború után voltak olyan problémák, mint a valuta leértékelődése és az infláció. 1950-ben R. D. D. Kosi ötéves tervet jelentett be, amelynek célja az ipari termelés növelése. A valóságban ez a terv jelentősen meggyengítette Magyarország jelenlegi ipari szerkezetét. 1952-re a munkavállalók bére Magyarországon csak 82% - át érte el 1949-ben. Kötelező tagság államkötvények tovább csökkentette a személyi jövedelem. 1952-ben a munkavállalók és a munkavállalók rendelkezésre álló jövedelme csak 60% - át tette ki 1938-ban. Az életkörülmények egyre rosszabbak voltak. Ezek a gazdaságban tapasztalt problémák mind az emberek, mind a munkavállalók teljes szegmensét érintették. A rezsimmel való elégedetlenség elérte csúcspontját. A falusiak ellenállása ellenére a létrehozott mezőgazdasági szövetkezetek helyzete egyáltalán nem volt biztató. A termelés meglehetősen hatástalan volt. a mezőgazdasági termelés 1952-ben alig érte el a háború előtti szint 79% - át. Mindezen gazdasági nehézségek mellett az antidemokratikus gyakorlatok, az elnyomás és a letartóztatások is javában zajlottak az Állambiztonsági ügynökségen keresztül (blokklánc). Magyarország uralma alatt Rákosi Mátyás volt a merev, zárt, leválasztva az emberek, mint más Kelet-Európai országokban.

M. A.: az emberek reakciója a kormányra fokozatosan nőtt Magyarországon. Ez a helyzet aggasztotta a Szovjetuniót. A Kremlbe idézték a miniszterelnököt. R. D. D.-Kosi Sztálin egyik leghűségesebb tanítványa volt, de 1953-ra már minden érdemét kimerítette. A szovjetek azt akarták, hogy adja át a miniszterelnöki posztot nagy Imrének. 1953 júliusában R. D. D. Kosi lemondott mandátumáról Nagy Imrének, és csak a pártvezetéssel volt megelégedve. A szovjetek olyan személyt választottak, aki nem volt nagyon alkalmas számukra. Nagy Imre miniszterelnöksége első napján, a Parlamentben tartott beszédében bírálta a szovjet jelenlétet Magyarországon.

Nagy Imre miniszterelnök reformokat hajtott végre a gazdaság területén. A Nehézipari beruházások csökkentek, a Könnyűipari és az élelmiszeripari beruházások növekedtek. Megpróbálta csökkenteni a politikai nyomást. Nagy Imre azt mondta, hogy a nem hatékony mezőgazdasági szövetkezeteket és munkatáborokat bezárják, és véget vetnek a rendőri terrorizmusnak Magyarországon. Javítani akarta a kapcsolatokat a nyugati országokkal. Mindezek a gyakorlatok kényelmetlenséget okoztak a Szovjetekben. A korábbi M-es aktivitás is fokozatosan növekedett. 1955-ben Nagy Imrét eltávolították a miniszterelnöki posztról és kizárták a pártból. Magyarország közigazgatása ismét M. A.-ra szállt. Így alakult ki az 1956-os magyar forradalomhoz vezető folyamat.

A magyarok felkelése

Hruscsov Sztálin vádjától a Szuezi válságig az 1956-os év a hidegháborús világ jelentős változásainak és válságainak éve volt. De abban az évben egyetlen más esemény sem volt olyan drámai, mint a magyar forradalom. Egy merész, de sikertelen felkelés október végén majdnem kiűzte a szovjet erőket Magyarországról.

A példátlan népfelkelés rövid időre felborította a háború utáni rendet Európában, és mélyen megzavarta a szovjet vezetőket, akik úgy érezték, hogy az úgynevezett népi demokráciák feletti ellenőrzésük veszélyben van. Bár a Kreml könyörtelenül elnyomta a forradalmat, a magyarországi válság komoly csapást mért a Szovjetunió hitelességére.

Ösztönözve a hasonló tiltakozások Lengyelországban, a magyar diákok megjelent egy listát a követelések az úgynevezett" tizenhat pont " október 22-én, 1956, beleértve a gazdasági reformok, az elbocsátás M. H. H. H. R. D. D. K. és más Magyar sztálinisták, valamint a visszavonás a szovjet hadsereg, amely állomásozott Magyarországon 1944 óta. Az akció, amely kezdődött egy sor békés diák tüntetések október 23-án, 1956-ban gyorsan vált fegyveres felkelés Budapesten és más részein Magyarországon.

A tüntetők a Parlament téren felszólították Nagy Imre reformista volt miniszterelnököt, hogy folytassa miniszterelnöki tisztségét abban a reményben, hogy a mozgalmat békés befejezésre irányítja. A tüntetők támogatásával Nagy Imre ismét elfoglalta a miniszterelnöki széket.

Nagy Imre miniszterelnök-1956. október: az emberek reakciója a kormányra Magyarországon fokozatosan növekedett. Ez a helyzet aggasztotta a Szovjetuniót. A Kremlbe idézték a miniszterelnököt. R. D. D.-Kosi Sztálin egyik leghűségesebb tanítványa volt, de 1953-ra már minden érdemét kimerítette. A szovjetek azt akarták, hogy adja át a miniszterelnöki posztot nagy Imrének. 1953 júliusában R. D. D. Kosi lemondott mandátumáról Nagy Imrének, és csak a pártvezetéssel volt megelégedve. A szovjetek olyan személyt választottak, aki nem volt nagyon alkalmas számukra. Nagy Imre miniszterelnöksége első napján, a Parlamentben tartott beszédében bírálta a szovjet jelenlétet Magyarországon.

Nagy Imre

Nagy Imre miniszterelnök reformokat hajtott végre a gazdaság területén. A Nehézipari beruházások csökkentek, a Könnyűipari és az élelmiszeripari beruházások növekedtek. Megpróbálta csökkenteni a politikai nyomást. Nagy Imre azt mondta, hogy a nem hatékony mezőgazdasági szövetkezeteket és munkatáborokat bezárják, és véget vetnek a rendőri terrorizmusnak Magyarországon. Javítani akarta a kapcsolatokat a nyugati országokkal. Mindezek a gyakorlatok kényelmetlenséget okoztak a Szovjetekben. A korábbi M-es aktivitás is fokozatosan növekedett. 1955-ben Nagy Imrét eltávolították a miniszterelnöki posztról és kizárták a pártból. Magyarország közigazgatása ismét M. A.-ra szállt. Így alakult ki az 1956-os magyar forradalomhoz vezető folyamat.

A magyarok felkelése

Hruscsov Sztálin vádjától a Szuezi válságig az 1956-os év a hidegháborús világ jelentős változásainak és válságainak éve volt. De abban az évben egyetlen más esemény sem volt olyan drámai, mint a magyar forradalom. Egy merész, de sikertelen felkelés október végén majdnem kiűzte a szovjet erőket Magyarországról.

A példátlan népfelkelés rövid időre felborította a háború utáni rendet Európában, és mélyen megzavarta a szovjet vezetőket, akik úgy érezték, hogy az úgynevezett népi demokráciák feletti ellenőrzésük veszélyben van. Bár a Kreml könyörtelenül elnyomta a forradalmat, a magyarországi válság komoly csapást mért a Szovjetunió hitelességére.

Október 25, 1956-Magyar tüntetők vonulnak Budapesten.

Ösztönözve a hasonló tiltakozások Lengyelországban, a magyar diákok megjelent egy listát a követelések az úgynevezett" tizenhat pont " október 22-én, 1956, beleértve a gazdasági reformok, az elbocsátás M. H. H. H. R. D. D. K. és más Magyar sztálinisták, valamint a visszavonás a szovjet hadsereg, amely állomásozott Magyarországon 1944 óta. Az akció, amely kezdődött egy sor békés diák tüntetések október 23-án, 1956-ban gyorsan vált fegyveres felkelés Budapesten és más részein Magyarországon.

A tüntetők a Parlament téren felszólították Nagy Imre reformista volt miniszterelnököt, hogy folytassa miniszterelnöki tisztségét abban a reményben, hogy a mozgalmat békés befejezésre irányítja. A tüntetők támogatásával Nagy Imre ismét elfoglalta a miniszterelnöki széket.

Nagy Imre Miniszterelnök-1956. Október

Október 25 December 1956, amikor tömeg fegyvertelen civilek agyonlőtték ugyanazon a téren, a forradalom vált egy totális háború csoportok között fegyveres civilek által támogatott magyar biztonsági erők és a szovjet csapatok.

Egy epizód az összecsapásokból...

A Vörös Hadsereg katonái és a szovjet matricák voltak az első célpontok. A tüntetők lebontották a Hősök tere közelében található Sztálin-szobrot, csak a csizmájukat hagyták hátra, hatalmas fémtestét pedig egészen a városközpontig vonszolták, mielőtt levágták volna a szobor fejét. A szovjet vörös csillagokat eltávolították az épületekből, az orosz üzleteket pedig " Ruszkik haza!"(Oroszok, menj haza!) a szlogennel megsemmisült.

Ruszkik Haza! egy bolt szlogennel írva

A tüntetők kivágták a háromszínű magyar zászló közepéről a szovjet emblémát, és eltávolították. Ez a zászló azonnal a forradalom szimbólumává vált. A háború utáni kommunista rezsimhez kötődő magyarokat szintén nyilvánosan kijelentették. A felkelők megtorlása Magyarország gyűlölt állambiztonsági (HSE) tisztviselői ellen tovább fokozta a Budapest utcáin kialakult feszültséget.

Utcai összecsapások Budapesten...

A rosszul felszerelt, de nagyon mozgékony, puskákkal és Molotov-koktélokkal felfegyverzett vadászgépek elég hatékonynak bizonyultak a szovjet tankok leütésében és a kereszteződések támadásainak visszaszorításában. Fiatal férfiak és nők, akik nem részesültek valódi katonai kiképzésben, alkotják ezeknek az egységeknek a többségét, ami a Vörös Hadseregnek adta az előnyt. Eközben a Szabad Európa rádióban sugárzott magyar nyelvű adások a háború folytatására ösztönözték a lázadókat, felkeltve az emberek reményét, hogy az amerikai segítség nagyon közel van. Az egész forradalom során azonban az Egyesült Államok elnöke, Dwight D. Eisenhower adminisztrációja csak vonakodó Szolidaritási nyilatkozatokat adott ki. Az Egyesült Államok, aggódva az egyiptomi szuezi válság miatt, és elkerülve a Szovjetunióval való fegyveres konfliktust, a pálya szélén maradt.