KEDVES VÉRTESTVÉREIM ÉS NŐVÉREIM, MI VAGYUNK A LEGKÖZELEBBI ROKONAITOK, ÉS TI UGYANABBÓL A VÉRVONALBÓL SZÁRMAZTOK

A Kaukázus középső részén a történelem kérdése, és ahol a Karachay-Malkar törökök, akik az Elbruztól, a Kaukázus legmagasabb hegyétől keletre és nyugatra fekvő hegyvidéki terepen élnek, ebbe a régióba érkeztek, olyan kérdésként áll előttünk, amelyet a tudományos körökben még nem tisztáztak teljesen. Az általuk beszélt nyelv szempontjából a Karachay-Malkarl nyelvek a "Kipchak" nyelvjárások csoportjába tartoznak, amelyek a török nyelvek északnyugati ágát alkotják, ők is Kipchak eredetű lengyelek, ezért 12-13. felidézte azt az elképzelést, hogy ők a Kipchak törökök leszármazottai, akik évszázadok óta dominálnak a Kaukázusban. Tekintettel azonban arra, hogy a Karachay-Malkar törökök etnogenezise Kaukázusi, és nem kívülről hozzák etnikai nevüket, Etnikai fiúneveik vannak a Kaukázusban, kiderül, hogy történelmüket és etnikai származásukat mélyebben kell keresni.

A Kaukázus olyan földrajz, ahol sok különböző etnikai háttérrel rendelkező, különböző nyelveket beszélő etnikai csoport tisztességesen él együtt. A Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti területeken élő abházok, Adyghe (cserkesz) törzsek, Abaza, Karachay-Malkarli, oszétok, csecsen-Ingush, Kumuk, Lezgi, avarok, Laklar, Darg Dec Declivity különböző etnikai eredetűek és nyelvek, de az etnikai és társadalmi-kulturális integráció és az évszázadok közötti kölcsönhatás eredményeként közös kultúra és életmód köré egyesültek. Az etnikai és kulturális földrajzban élő népek, amelyeket "kaukázusi Kulturális területnek" nevezünk, alkotják azt a társadalmat, amelyet "kaukázusi népeknek"nevezünk.

A kaukázusi népek szociokulturális struktúráinak története és etnikai eredete szorosan kapcsolódik a különböző civilizációkhoz és törzsekhez, amelyek kívülről érintik a Kaukázust. A történelem különböző időszakaiban a Kaukázusba északról a szibériai-közép-ázsiai-déli orosz sztyeppéken keresztül, délről Anatólián keresztül-Ázsia közelében-Mezopotámia, nyugatról pedig a Fekete-tengeren keresztül érkezett törzsek és civilizációk széles választéka számos kulturális vonást és etnikai elemet hagyott maguk után a Kaukázusban, és ezek a szociokulturális jellemzők a Kaukázus őshonos elemeivel keveredve rendkívül befolyásosak voltak a kaukázusi népek szociokulturális struktúráinak kialakulásában és fejlődésében.

Az őskortól a középkorig az ókori anatóliai és mezopotámiai törzsek, görög, római és Genovai kereskedelmi kolóniák, proto-török törzsek, mint például a Kimmer-szkíta és a török törzsek, mint például a hun-Bolgár, Alan, Kaszpi, Kipchak kereskedelmi célokra, háborúk és hódítások révén léptek be a Kaukázusba, magukkal hozták a kaukázusi szociokulturális struktúra sarokköveit képező civilizáció elemeit, valamint a kaukázusi népek legfontosabb szerepét társadalmi-kulturális struktúráik alakításában.

Meg kell kezdeni a kaukázusi népek és a Karachay-Malkar törökök etnikai és történelmi eredetének kutatását, akik a kaukázusi kultúra szerves részét képezik, a proto-török törzsekből.

M. D. megfigyelték, hogy a nomád és harcias törzs kultúrája fokozatosan kezdett uralkodni Közép-Ázsiában 1700 óta. Ennek a kultúrának az alkotói, amelyek az Altay és az Isten-hegységet fedték le, és az antropológusok "Andronova népnek" nevezték, a török törzsek proto-típusát alkották.[1]

M. D. ismeretes, hogy az Andronova kultúrához tartozó törzsek, amelyek 1700-1200-ban elterjedtek a Yayik-tóra és a Balkash-Tóra, az Irtish folyóra és az Obi folyó folyóvizeire, nagyszámú háziállatot tápláltak, különösen lovakat, juhokat, teheneket, valamint bányászatot, különösen bronzot (bronz) fejlesztettek ki.[2]

A Karachay-Malkar törökök ősei, akiket történelmi forrásokból nyomon követhetünk, a hunokkal kezdődnek. A hunok alapvetően nomád nép voltak. A kínai források azonban azt dokumentálják, hogy miközben állatállományokkal voltak elfoglalva, mezőgazdasággal is foglalkoztak. A hun időszakban az Altay régióban megnyílt különféle vízcsatornák a fejlett mezőgazdaság legnyilvánvalóbb bizonyítékai. Eke vasalók, sarlók, a hun dekadencia mezőgazdasági kultúrájához kapcsolódó gabona őrléséhez használt kövek e kultúra legfontosabb tárgyai közé tartoznak.[3]

A Kaukázusban előkerült Hun leletek, különösen Digoriában és Vlagyikafkazban, amelyek a mai Észak-Oszétia határain belül találhatók, nagy hasonlóságot mutatnak a magyarországi Hun korszak leleteivel. Magától értetődik, hogy a krími és a Kercsi kultúrák nagyon erős hatást gyakoroltak a hunok ezen időszakához tartozó kaukázusi leletekre, különösen a lefoglalt csat alakok összehasonlításával.[4]

A hunok Közép-Ázsiából nyugatra és M. S. köztudott, hogy 370-375-ben átkeltek a Volga folyón, és leigázták a Kaukázus északi részén élő Kubai területeket.[5]

3-4 A Bolgár törökök, a nyugati Hunok egyik ága. magától értetődik, hogy évszázadok óta telepedtek le a kubai régióban.[6] A bizánci történész Dionysius de Charax feljegyezte, hogy a hunok 330-ban délre, a Kaukázusig landoltak. Ezek voltak a hunok Bolgár ága is.[7] M .S. 3. a században élt Mar Abas Katuni Szíriai történész szerint a bolgár törökök M. D. A Kaukázus északi részén helyezkedtek el a 149-127-es években.[8]

Avar törökök, akik 558-ban érkeztek a Kaukázusba, néhány bolgár törzzsel együtt a balkáni Duna régióba vándoroltak. 671-ben a bolgár törökök, akik vezetőjük, Aszparuk parancsnoksága alatt a Balkánra mentek, és nevüket a mai Bulgáriának adták, eltűntek az ottani szláv törzsek között. A Kaukázusban maradt Kubai bolgárok továbbra is az Alan és az Adyghe törzsekkel éltek.[9]

Bizánci források 7 A Bolgár törökök. azt írja, hogy nomád életet éltek az Észak-Azovi sztyeppeken a századig, és Khan Kubrat halála miatt szétszóródtak. Kubrat legidősebb fia, Batbay Azovban maradt, míg második, kotrag nevű fia a Don folyón telepedett le. A harmadik testvér, Asparuk viszont a Duna-magasságra vándorolt. A Batbay törzset, amely az Azovi-tenger északi partján telepedett le, Bizánci és orosz forrásokban Kara bolgároknak nevezik.

Orosz tudósok. A régészeti tanulmányai eredményeként kapott információk alapján Miller azt a véleményt terjesztette elő, hogy a kaukázusi Karachay-Malkar emberek a fekete bolgárok leszármazottai. A. tanulmányait azonban megszakították, amikor Millert a szovjet kormány 1933 végén letartóztatta, Szibériába deportálta és ott halt meg.[10]

M, amelyet a Kaukázusban elfogtak a Caucasus körül, a Kaukázus középső részén és a Kuban régióban.S. 6-7. a századhoz tartozó earthen Bakra onclar a bolgár törökök tipikus élelmiszer-tartálya.[11]

A donyecki Novocserkasszkban talált Bolgár törökök kazánjai, valamint az alsó-Dnyeszter és a Duna mentén visszanyert kazánrészek hasonló kulturális jellegzetességeket mutattak. Ezen régészeti leletek eloszlása jelezte a bolgár törökök migrációs útvonalait Azovtól a Dunáig. Ugyanezeket a konténereket találták Észak-Oszétiában végzett kutatások során is, A. Miller azt a tézist terjesztette elő, hogy az Azovi régió Fekete Bolgárai közül néhányan a Kaukázusban telepedtek le, leszármazottaik pedig ma a Karachay-Malkars.[12]

az 1930-as évek elején előterjesztett tézis helyességét bizonyító adatokat a későbbi években végzett kutatások tárták fel.

Az elmúlt években a kaukázusi Karachay-Malkar régióban feltárt rovásírásos feliratok nyelvének megfejtése segített tisztázni a Karachay-Malkar nép etnikai származásával kapcsolatos számos problémát. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a rovásírásos sziklafeliratok, amelyekről korábban azt hitték, hogy az Adyghe vagy az oszétok őseitől maradtak, nem oldhatók meg az Adyghe és az oszét nyelvekkel, úgy gondolták, hogy ezek a feliratok törökül lehetnek. amikor az 1943-1944-ben Közép-Ázsiába és Szibériába száműzött Karachay-Malkar emberek 1957 után visszatértek a Kaukázusba, a Karachay-Malkar tudósok elkezdték tanulmányozni ezeket a feliratokat, és megállapították, hogy a rovásírásos feliratok Hun-bolgár török nyelven íródtak.

A turkológiai kutatások más bizonyítékokat is feltárnak, amelyek meghatározzák a Kaukázusban élő Kubai bolgárok fontos helyét a Karachay-Malkar nép etnikai-társadalmi-kulturális struktúrájában. A magyar török egyike azoknak a szavaknak, amelyek ma magyarul élnek, és a kubai Bolgár törökből kerültek be a magyar nyelvbe.

Az Urálból A Kubai régióba vándorolt magyarok sok éven át a kaukázusi Bolgár törökök szomszédságában éltek. Ebben a közös életben sok szó lépett be magyarul A Bolgár törökökből, akik a kultúra szempontjából fejlettebbek voltak. Gombocz Zoltán Magyar turkológus mintegy háromszáz szót azonosított, amelyek a bolgár törökről a magyarra terjedtek abban az időszakban, amikor a magyarok a Kaukázus Kuban régiójában éltek.[13] A magyarok közül 4. a században a bolgár törököktől kapott szavak többsége a fejlett állattenyésztéshez, a mezőgazdasági kultúrához, a társadalmi és közigazgatási szervezethez kapcsolódik. Ebből az is érthető, hogy a bolgár törökök kultúrája nagy hatással volt a szomszédos nemzetekre különböző időkben és helyeken.[14] mivel ezek közül a szavak közül sok ma a Karacsáj-Malkar nyelvben él, néhányuk az Adyghe és az oszét nyelvbe is bekerült.Magyar Török Török Kuban bolgár török a mai napig él [15] a Karachay-Malkar török-magyar közös szavak a következők::

Magyar Török Karachay-Malkar

eger "vadászkutya" agar

fogja meg a" darab nád " kórust

keli "havan" k meghalt

kuruc" Kőrisfa " curry

Enterprises "egyfajta varjú" csoka