MEGFIGYELTÉK, HOGY AZ EMBEREK, AKIK UGYANABBAN A VALLÁSBAN HISZNEK, AHOL A VALLÁS NEM HOZ TESTVÉRISÉGET, MEGFOJTJÁK EGYMÁST

A legfontosabb testvériség a vér testvériség évszázadok óta, a muszlimok lemészárolták a muszlimokat, mert különböző szekták

Megfojtotta és levágta a keresztény keresztényt külön kenetért, most már beszélhetünk a vallás testvériségéről

Nem, nem azért, mert a legfontosabb dolog bennük csak a kenet, amiben hisznek, most több milliárd Török van a világon

Néhány keresztény szétszóródott rajta, néhány muszlim, néhány zsidó hisz a vallásában, a törökök milliárdjai idővel elfelejtették nyelvüket

Elfelejtették az égi tengri-t, különböző fajokhoz és vallásokhoz tartoztak, és a béke és a béke nem jött létre újra a világon

háborúk és mészárlások uralkodnak újra a világon arról szól, hogy hiszünk a vér testvériségében, mert a vér testvériség minden,

mivel nem ismerik az emberekkel való történelmet, mert másképp ismerik őseiket, ma is folytatják ezt a mészárlást

neki, mindannyiunknak ugyanazt a véleményt kell osztanunk

A vallásháborúk olyan háborúk, amelyek a különböző vallási nézetek összeférhetetlensége miatt merülnek fel. A háborúk általános oka az, hogy az egyik valláshoz tartozó csoport célja, hogy elnyomja az embereket egy másik vallásból, vagy el akarja terjeszteni saját vallását. Az iszlám hódítások, a francia vallásháborúk, a keresztes hadjáratok, a Reconquista példák a történelemben látott vallási háborúkra.

Augustinus volt az első, aki meghatározta az igazságos háború elméletét a kereszténységen belül, és lefektette a vallásháborúk fogalmának alapjait. 7. században megjelent dzsihád és Gáza fogalma szintén az iszlám vallási háborúihoz használt fogalmak.

Az Alan Axelrod és Charles Phillips által készített háborús enciklopédiában az 1763-as háborúk 7% - a, azaz 123 közülük vallási háború. Ebből a 123 háborúból a dec6 az iszlám és a kereszténység között zajlik.

Összetevők

1. Kereszténység

1.1 keresztes hadjáratok

1.2 francia vallásháborúk

1.3 Harmincéves Háborúk

1.4 Taiping Felkelés

2 Iszlám

3 bibliográfia

4 Külső linkek

Keresztény

A keresztények háborúkat vívtak Isten nevében. A harcos csapatokat általában Krisztus katonáinak vagy Krisztus lovagjainak is hívták.[1] A keresztény katonák hittek abban, hogy Isten és isteni erők segítenek nekik a háborúban.

A Keresztes

Bővebben: keresztes hadjáratok

A keresztes hadjáratok a pápa és a Vatikán támogatásával a 11. században zajlottak. és 13. a keresztény beáramlás évszázadok óta folyik. Az expedíciók elején a cél az volt, hogy megragadják a Szentföldet, Vagyis Jeruzsálemet, amely a muszlimok kezében volt, valamint hogy megállítsák a muszlim Seljuk-dinasztia terjeszkedését. Később az expedíciók különböző célokra folytatódtak, mint például az Albigeois keresztes hadjárat, a Balti keresztes hadjárat és az Aragóniai keresztes hadjárat. A keresztes hadjáratok forrása a Clermont II. Így hívta Urbanus a keresztényeket háborúra az igazságos háború (bellum iustum) és a szent háború (bellum sacrum) alapján.[2]

Francia Vallási Háborúk

Bővebben: francia vallásháborúk

16. ez a háború tört ki katolikusok és protestánsok (hugenották) között a tízéves Franciaországban.

Harmincéves Háború

Bővebben: harmincéves háború

17. a vallásháborúk a december század első felében kezdődtek a német államok, a skandináv államok és Lengyelország között. Franciaország a háború menete szerint határozta meg sorait. Bár katolikus állam volt, a protestánsok mellett harcolt.

Taiping Felkelés

Bővebben: Taiping felkelés

19. ez egy vallási felkelés, amely Kínában történt a XVIII. A felkelés vezetője Hong Xiuquan nevű szegény paraszt volt. Feng Yunshan, Hong egyik közeli barátja, aki egy új vallással állt elő, amelyet a kereszténység tanításai inspiráltak, és azt javasolta, hogy Jézus Isten testvére és fia, és Kínába küldték, hogy reformokat hajtson végre, a gondolatai alapján megalapította a Bai Shangdi Hui (Istenimádók Szövetsége) nevű vallási közösséget, különösen a Guangxi szegény falusiak. Hong csatlakozott Fenghez és Bai Shangdi Huihoz 1847-ben, és három évvel később felkelést indítottak, mozgósítva támogatóikat. Január 1, 1851, Hong hirdette a létesítmény a nagy Királyság isteni béke (Taiping Tianguo), és megkapta a címet istenfélő király (Tianwang).

Taiping, a keresztény tanítás kevés teret adott az olyan alapelveknek, mint a jóindulat, a megbocsátás és az engesztelés az Újszövetségben. Jobban hangsúlyozta az Ószövetség értelmét, amely az imádatot és az engedelmességet írja elő. A prostitúció, a házasságtörés, a lábkötözés, a rabszolgaság, a szerencsejáték, az ópium, a dohány és a bor tilos volt az új vallásban. A hadseregnek rendkívül rendezett szervezete volt, a katonákra szigorú szabályok vonatkoztak mind a laktanyában, mind a háború alatt. Az a meggyőződés, hogy azok, akik betartják ezeket a szabályokat, jutalmazzák a túlvilágon, olyan erős volt, hogy 100 ezer Taiping-szurkoló inkább Nanjing ostrománál halt meg, mint az átadás.