SZOVJET TÖRTÉNÉSZEK...

A magyarság gyökereivel kapcsolatos vitákat érintve Fakılı így folytatta:

"Egyes történészek a törököknek, mások a finneknek tulajdonítják a magyarok eredetét. Egyes turkológusok szerint a szovjet rezsim, amely nem akarta, hogy a magyarok erősítsék kapcsolataikat a török ​​világgal az 1945-1989-es Varsói Szerződés időszakában, azt állította, hogy finn származásúak.Kijelenti, hogy rokonságban állt a kunokkal, besenyőkkel és kazárokkal, hogy a 650-965 között uralkodó kazár állam uralma alatt a magyarok szoros kapcsolatban éltek a török ​​törzsekkel, a rokonság összeolvadása akkoriban ment végbe.Eckart Ferenc magyar történész a Magyar történelem című könyvében azt állítja, hogy a nyugatra vándorló politikai szervezettségben és gazdasági életben semmiben sem különböznek a törököktől. feljegyezhetjük, hogy a magyarok és közeli rokonaik, a székelyek a 16. századig a jeniszei török ​​ábécét használták. Elfogadott, hogy a közép-ázsiai törökből több száz szó található a magyar nyelvben, amely az altáji nyelvcsoportba tartozik. Arthur Köstler (1905-1983) újságíró és író, aki szintén magyar, azt írja, hogy a kazárok által használt törökből (csuvas nyelvjárásból) 200 szó van magyarul."

"VAN ALMA A ZSEMBEMBEN"

Fakılı a magyar és a török ​​hasonlóságára hívta fel a figyelmet:

A köztünk lévő nyelvi hasonlóságra gyakran felhozott legjobb példa a "nagyon kicsi alma van a zsebemben" mondat, amely mind a törökben, mind a magyarban ugyanaz. Ezen kívül számos török ​​szó van, amelyet a mai magyarban is használnak, mint a balta, kecske, ajtó, szakáll, sakál, kos, teveárpa, kender, tálca, ostor, tál. Budapesten számos utcanév ma is török ​​nyelvű (például Sipahi, Taban, Tuğrul, Pala, Kartal utca). Magyarországot két intézetével és neves turkológusaival a turkológia bölcsőjének is tartják a világon. Hazánkban 1936-ban hozták létre a Hungarológiai Tanszéket az Ankarai Egyetem Nyelv-, Történelem- és Földrajzi Karán, Atatürk utasítására.

TÖRÖKRE: TÖRÖK

Fakılı megjegyezte, hogy a magyarok elválasztották a törököket más keleti társadalmaktól és a muszlimoktól:

"A magyarok, akik történelmük és hagyományaik életben tartásában érdekelt nemzet, Töröknek hívják a törököket. A Török a magyar társadalom által felvett név, nem kívülről vették. Egy kicsit látják "önmagukat". Apropó Az ókorban nem lehet megemlíteni Arthur Köstler, magyar származású magyar író fentebb említett tizenharmadik törzse (közép-ázsiai zsidó törökök, kazárok) című könyvét, amelyben a Kazár Kaganátust írja le, és a Kaszpi állammal foglalkozik. és az ott élő kazárok török ​​népe, amely a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger közötti térségben uralkodott, beleértve a mai Ukrajnát, Oroszország egy részét és az Észak-Kaukázust is, 965 között. a magyarok azonos államtetője.a török ​​nyelvjárást a kaszpi és magyar nyelvvel együtt használja. Megállapítja, hogy a kaszpi hagyomány szerint az első magyar király, Árpád (törökül árpa) lépett trónra.

VESZÉLYRÉSZLET

Köstler tézise azonban ebben az 1971-ben megjelent könyvében az, hogy 750 körül a Kazár Kaganátus a judaizmust választotta hivatalos vallássá, és a mai zsidó közösség, különösen az askenázi zsidók többsége kaukázusi származású, és a kazárok alkotják a mai zsidó lakosság szinte domináns elemét, azon az elgondoláson alapul, hogy tiszta zsidó fajról szó sem lehet. Természetesen érveltek amellett, hogy az európai antiszemitizmus alapjai meggyengülnek, ha nem lesz egyetlen faj. Természetesen azok az emberek, akik felfedik ennek a tézisnek az igazságát vagy hamisságát, kétségtelenül történészek, antropológusok, genetikusok, röviden tudósok."

KÖVETELÉSEK A KÖNYVBEN

Abban az időben számos nomád törzs, nevezetesen kunok, besenyők, hunok, oguzok, kipcsakok, továbbra is hullámokban vándoroltak Közép-Ázsiából Nyugatra. A könyv feljegyzi, hogy a kazárok szoros kapcsolatban álltak a szeldzsuk dinasztia alapítóival, az ogúzok ágával, és hogy a szeldzsuk vezér négy fia közül az egyiket Izraelnek, az egyik unokáját Davutnak hívták, de ez a közelség megtört, amikor a szeldzsukok az iszlámot választották.

A Kazár Állam 300 éves élete 965-ben a Kelet-Római Birodalom és az oroszok támadásai következtében zárult le, de a Kaszpi-tengeri elem továbbra is él a térségben. Innen vándorolnak Kelet-Európába. A szeldzsukok győzelme a manzikerti csatában 1071-ben megnyitja Anatólia kapuját a törökök előtt. Eközben a magyarok tovább vándorolnak Közép-Európába, jelenlegi hazájukba, és 900-ban a kereszténységet választják. A magyarok hazája a szláv és germán tenger.