MIÉRT AJÁNLOTTAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK A KELETI EURÓPÁT AZ OROSZNAK A második világháborúban?

    II. A keleti front a második világháborúban (németül: Die Ostfront 1941-1945, der Rußlandfeldzug 1941-1945 (orosz hadművelet) vagy der der

    Ostfeldzug 1941-1945 (keleti hadjárat) [1] Oroszul: Великая.Отечественная война (Nagy Honvédő Háború [2])) az európai tengelyhatalmak és Finnország háborúját írja le a Szovjetunió, Lengyelország és más szövetséges hatalmak ellen. A náci propaganda a háborút a bolsevizmus elleni keresztes hadjáratnak tulajdonította, és a Waffen SS egységeiben szinte egész Európa önkéntesei vettek részt a szovjetek elleni harcban. [3] A háború Közép-, Kelet-, Északkelet- (Balti -tenger) és Délkelet -Balkán (Balkán) Európában zajlott 1941. június 22. és 1945. május 9. között. A második világháborúba a demokrácia ígéretével belépő USA harcolt a maga érdekében. A gazdasági válság és a munkanélküliség Amerikában szélsőséges helyzetben volt.

    Zárt gyárak, munkanélküliek milliói, gazdaságának közel 50% -a fegyvergyárakból áll, Amerika ezzel a háborúval fegyvereket kezdett értékesíteni, és nagy nyereséget ért el.

A keleti fronton folyó háború az emberiség történetének egyik legnagyobb katonai összecsapása. Ez is az egyik háború, amely a legszélesebb régióban terjedt el. A keleti fronton rendkívüli emberveszteséggel járó csaták, holokauszt, civilek és hadifoglyok elleni mészárlások, és óriási pusztítások voltak. A második világháború 70 millió áldozatából [4] megközelítőleg 30 milliót tapasztaltak ezen a fronton. [5]

Bár a keleti front fő harcias pártjai a náci Németország és a Szovjetunió voltak, mindkét fél szövetségesei aktívan részt vettek a háborúban. Románia a szövetségesek mellé állt, miután 1944 -ig a tengely oldalán volt. Bulgária 1944 után harcolt a szövetségesekkel. Armia Ludowa, amely Lengyelország felszabadulása után jött létre a náci megszállás alól, a szovjet Vörös Hadsereggel lépett fel. A szovjet partizánok, akik különösen a háború elején harcoltak a front mögött, 1944 után bekerültek a rendes egységekbe. Finnország 1939 -ben a téli háborúval és az azt követő folytatóháborúval megtámadta a Szovjetuniót, majd a békeszerződés aláírása után frontra lépett a nácik ellen.

II. A második világháború kezdetét sok történész a német hadseregek Lengyelország elleni 1939. szeptember 1 -i támadásának tekinti. Míg a német hadsereg háborúja Lengyelország területén folytatódott, ugyanezen év végén megkezdődött a Szovjetunió offenzívája az ország keleti régiói ellen. 1939 végén Lengyelországot megszállták és felosztották Lengyelország, Németország és a Szovjetunió között. Míg a lengyel csapatok nagy része megadta magát, azok, akik nem adták meg magukat, más országokba menekültek, ahol újra csoportosulni kezdtek, és azon dolgoztak, hogy felszabadítsák az országot a német megszállás alól.

Az év vége előtt, 1939. november 30 -án a szovjet hadseregek megtámadták Finnországot. A téli háborúként ismert csaták végén Finnországot a kemény finn ellenállás ellenére 1940. március 13 -án a szovjet hadsereg megszállta.

1940. április 9 -én a német erők megkezdték Norvégia invázióját. Bár a norvégok ellenálltak, 1940. június 10 -én Norvégia megadta magát a német inváziónak.

Hitler következő támadása Franciaország ellen történt. 1940. május 10 -én a német csapatok Belgiumon keresztül megtámadták Franciaországot. Az összecsapások a német erők június 14 -i belépésével Párizsba tetőztek.

1941. április 6 -án Németország megtámadta Jugoszláviát és Görögországot. Jugoszlávia április 17 -én, Görögország április 24 -én megadta magát.

Az 1941 -es műveletek

Barbarossa hadművelet: Németország inváziója a Szovjetunióba 1941. június 21 -től 1941. december 5 -ig:

  1941. július 9 -ig

  1941. szeptember 1 -ig

  1941. szeptember 9 -ig

  1941. december 5 -ig

Barbarossa hadművelet

Fő cikk: Barbarossa hadművelet

1941. június 22-én 04 óra 45 perckor Olaszországból, Romániából és más szövetséges országokból érkező katonák támogatásával mintegy hárommillió német katona lépte át a határt, és három részből álló támadást indított a Szovjetunió területén. Az északi hadseregcsoport célpontja Leningrád volt a balti államokon keresztül. A hadseregcsoport központja megtámadta Brest-Litovszkot és Minszket. A déli hadseregcsoport feladata volt Galíciába való előrejutás és Ukrajna elfoglalása. A páncélos erők szovjet katonák százezreit vették körül. E villámcsapás keretében az ország nyugati részén található orosz légierő elemeit a hadművelet első hetében a német légierő szinte teljesen megsemmisítette. Legalább annyira elkopott, hogy nem tudott működni.

Miután a Vörös Hadsereg visszavonult a Dnyeper és a Daugava folyók mögé, a szovjet hierarchia felszámolta a térség nehéziparának nagy részét, és nyílt teherkocsikba rakta az Urál -hegység és Os partvidékén a frontvonaltól távol.